Lezárult a KDSZ Rendszerváltás féléve! Ezúton is köszönjük a vendégelőadóinknak és a Közpolitika és Gazdaságpolitika Intézetnek a közreműködést a programsorozat megrendezésében! A szemeszter során izgalmas előadásokkal, vitaestekkel és játékos kvízesttel ismerhettük meg a Rendszerváltást és dolgozhattuk fel az azt követő 30 év önkormányzati, közoktatási, gazdasági és politikai fejlődését. Jelen kiadványban mutatjuk be tagjaink tolmácsolásában mit is tanultunk a félév során. Elolvasom a kiadványt! 

A politikai rendszer változásai az elmúlt 30 évben A KDSZ Rendszerváltás félévének tematikus előadásai közül a negyediket és egyben utolsót Gedeon Péter, a Corvinus Egyetem oktatója, a Gazdaságpolitika és Közpolitikai Intézet munkatársa tartotta, méghozzá a rendszerváltás óta hazánk politikai rendszerében bekövetkezett változásairól. Elsőként az előadó a demokratikus kapitalizmus fogalmáról beszélt. Demokratikus kapitalizmus akkor jön létre, ha mind a politikai mind a gazdasági szférában verseny valósul meg. Abban az esetben, ha e kettő körül akár az egyikben is korlátozott hozzáférésről beszélünk (North-Wallis-Weingast), nem működik a verseny, már nincsenek meg, vagy sérülnek a demokratikus kapitalizmus feltételei. Ilyenkor jelennek meg az egyéb államformák az archaikus társadalmakban, a szocialista rendszerben, stb., ahol a politika és a gazdaság nem válik el egymástól. A történelem folyamán megfigyelhető, hogy ezen ’egyéb’ államformákból alakult ki a demokratikus kapitalizm

Milyen a 21. századi város? - KDSZ Kerekasztalbeszélgetés A KDSZ a 2019-es őszi félévben is megrendezte hagyományos kerekasztal-beszélgetését. Erre november 27-én szerdán került sor a Corvinus Egyetem VII. előadójában. A kérdés, mely köré az egész előadás szerveződött az volt, hogy milyen is egy 21. századi város? A téma mélyebb megértésében segédkezett Kocsis János Balázs a Corvinus Egyetem docense, az Urbanisztikai társaság alelnöke és Bodrog Zoltán közlekedésmérnök, a Sétáló Budapest program vezető írója. A moderátor Zubreczki Dávid újságíró, az Urbanista blog alapítója volt. Az eseményt a KDSZ nevében Csobánczi Máté nyitotta meg, majd átadta a szót a vendégeknek, akik rögtön bele is csaptak a közepébe. Az első téma a múlttal kapcsolatos volt. Megtudhattuk, mit is csináltak volna másképp a vendégek, ha 19-20. század budapesti várostervezői helyébe lettek volna. Kocsis János szerint a múlt évszázad nagy beruházásai, melyek ma meghatározzák a belváros arculatát, nagy ívű koncep

A felzárkózás álma  Tematikus szakmai félévet szervez a rendszerváltásról a KDSZ, valamint a Corvinus Egyetem Közpolitika Intézete – az apropót a történelmi események 30. évfordulója adja. A diákszervezeti tagságnak szóló alkalmak legújabb vendége Győrffy Dóra közgazdász volt. A BCE Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszékének egyetemi tanára a rendszerváltást követő gazdasági felzárkózásról beszélt a hallgatóságnak. Győrffy előadása elején egyértelműsítette, hogy milyen kérdéseket kíván körbejárni: Mi lett a gazdasági felzárkózás álmából? Mi az oka az utólagos csalódásnak, hol ronthattuk el? Hogyan lehetett volna másképp csinálni? Az előadó alapvetően árnyalni szerette volna a képet, mivel állítása szerint az összkép közel sem olyan borús, mint ahogyan sokan látják – és a környező országok jó példáiból is lehet okulni, mert léteztek ilyenek. De hogy is nézett ki a felzárkózás számokban? Az 1989-et követő évtizedekre (a 2008-as válság kivételével) alapvetően a stab

Az oktatás helyzete a Rendszerváltás óta A KDSZ Rendszerváltás félévén belül a második meghívott előadó Bartha Attila, a Corvinus egyetem docense, a Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék munkatársa volt, aki a közoktatás alakulásáról beszélt a rendszerváltást megelőző időktől egészen napjainkig bezárólag. Az előadó egy személyes élménnyel vezette be esemény, ugyanis éppen saját gyermekéknek is nemrég kerestek párjával megfelelő iskolát. Itt felmerült a kérdés: Miért ekkora a kereslet az alternatív iskolák iránt, mi lehet a baj a magyar közoktatással? Fontos szempont az iskola választása során, hogy a gyermek jól érezze magát a közegben, ne legyen számára tortúra az oktatás, ugyanakkor tudást is tudjon elsajátítani, legyenek megfelelő lehetőséget a készségeinek fejlesztésére, tudjon sportolni, megfelelően legyen digitális eszközökkel ellátva az intézmény és egyéb akár egyéni szempontok. Rögtön az elején előjött az a probléma, hogy a közoktatásban túl nagy az osztálylétszám, a 3

A magyar önkormányzatok 30 éve A KDSZ 2019-es tavaszi félévében szervezett szakmai estek első vendégelőadója Dr. Zongor Gábor, önkormányzati szakértő, korábbi TÖOSZ elnök, nyugalmazott önkormányzati érdekvédő volt. Zongúr Úr előadásának aktualitására mi sem világít jobban rá, hogy október 13.-án hazánkban önkormányzati választásokat rendeznek. Az előadás tartalmi szempontból rendezett, és az időkorlát ellenére roppant széleskörű volt. Az előadó a témákat saját élményekkel is színesítette, úgyhogy igen jó hangulatban telt ez a bő másfél óra. Az első al-téma, az önkormányzati rendszerek kialakulása volt. Minden a tanácsrendszerből indult ki, ami 1950 és 1990 között működött Magyarországon. Ezen rendszernek fő jellemzői voltak a állami túlsúly, a patriarchális, hierarchikus centralizálódás, ami azt jelentette, hogy az állami intézményi rendszerben felülről szinte minden le volt szabályozva, kvázi szinte a tanácsokat csak végrehajtó hatalomként használták, alig volt mozgásterü

A KDSZ az idei szemesztert az Európai Uniónak szentelte. A Szakmai Estjeink keretében 4 vendégelőadó segítségével megvizsgáltuk az Unió legfontosabb kihívásait és elemeztük a közeledő parlamenti választások lehetséges kimeneteleit. Emellett vitaköröket, kvíz estet, szakmai konferenciát és látogatást is tartottunk annak érdekében, hogy még több tudás birtokába jussunk az Európai Unióról. A most elkészült kiadványban elolvashatjátok a KDSZ tagjai által írt beszámolókat a tavaszi szemeszterünk legfontosabb Európai Uniós programjairól. Ajánljuk olvasára azoknak akik többet szeretnének meg tudni az Európai Unióról és a közeledő választásokról, illetve azoknak is, akik egy kicsit szeretnének bepillantani abba, mivel is foglalkozott a KDSZ az elmúlt félévben.  Ha el szeretnéd olvasni kattints a linkre!  Elolvasom a kiadványt Megnézem a KDSZ - Európai Unós félév programját Most inkább hallgatok egy kis zenét...

Beszámoló a Konferenciáról Idén is megrendezte hagyományos szakmai konferenciáját a KDSZ, ahol a tematikus félévünk keretein belül továbbra is Európai Uniót érintő témákról volt szó. Az eddigi szakmai estekkel ellentétben most nem egy vendégelőadó prezentált, hanem szervezetünk tagjai kapták meg a lehetőséget, hogy egy általuk választott EU-s témában adjanak elő. Az előadásokon olyan témákról hallhatott a közönség, mint a radikális jobboldal az Európai Parlamentben, európai energiapolitika, lobbi és érdekcsoportok Brüsszelben, az EU külpolitikája vagy a bérunió. Az előadások sorát Oberfrank Balázs nyitotta meg, aki azt mutatta be, hogy a világszerte feltörekvő radikális jobboldal hogyan jelenik meg az Európai Parlamentben. Az előadó azzal kezdte, hogy a radikális jobboldal fogalmát nehéz meghatározni, mert nincsen konszenzus arról, hogy pontosan mit is értünk alatta. Szinonimaként használják a bevándorlásellenes, neonáci, újfasiszta, populista, illetve szuverenista fogalmakat,

A közelgő EP választás tétje és Magyarország helyzete Tematikus szakmai köröket szervez a KDSZ a tavaszi félévben az Európai Unió jelenlegi helyzetéről. A tagságnak szóló alkalmak negyedik és egyben utolsó vendége Bíró-Nagy András politológus, az MTA TK Politikatudományi Intézet kutatója, valamint a Policy Solutions igazgatója volt. Bíró-Nagy András az előadását három nagyobb témacsokor köré szervezte. Először beszélt arról miben tér el az EP választás a nemzeti választásoktól, majd kitért a magyar EP választás lehetőségeire és utózöngéire, és végül azt mutatta be, hogy az új mandátumbecslések alapján milyen változás várható az EP pártcsaládjaiban. A politológus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ne ugyanúgy tekintsünk az EP választásokra, mint egy nemzeti választásra. Az EP választás egy ún. másodrendű nemzeti választás. Azért másodrendű, mivel nem a nemzeti fő hatalomért küzdenek a pártok és ezért egyes politikusok és választók szerint nincs is igazi tétje a voksolásnak.

Tematikus szakmai köröket szervez a KDSZ a tavaszi félévben Európa jelenlegi helyzetéről. A tagságnak szóló alkalmak harmadik vendége Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök volt. A Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének tanára az Európai Unió és Magyarország gazdasági kapcsolatairól beszélt a hallgatóságnak. Bod Péter Ákos már előadásának kezdetén egyértelműsítette a tételmondatát: Magyarország egy igen nyitott európai gazdaság. Az export/GDP arány hazánkban kétszer magasabb az EU-átlagnál, tehát gazdaságunk méretéhez képest nagy a jelentősége az exportteljesítményünk alakulásának. Ez jelentős sérülékenységi kockázatot is jelent, például vámháború esetén. Be vagyunk tehát ékelve a nemzetközi értékláncba, a kérdés már csak az, hogy ezen feljebb vagy lejjebb lépünk – jelentette ki a közgazdász. A gazdasági felzárkózás és az EU-tagság kapcsolata kérdésesnek tűnhet elsőre. A fejlettség mérőszáma (egy főre jutó GDP a fejlett EU-tagországok százalékában mérve) a

Európa jelene, jövője – az európai integráció és a Brexit A 2019-es tavaszi félévben a KDSZ tematikus szakmai köröket szervez, amik keretében a hallgatók az Európai Unióról, annak aktuális kihívásairól és jövőbeni lehetőségeiről hallhatnak előadást, valamint vehetnek részt a diskurzusokban. A félév második előadását Gálik Zoltán a BCE docense, biztonságpolitikai szakértő, a Nemzetközi Tanulmányok Intézet oktatója tartotta. Az előadás nagy részben a Brexitről szólt, de érintettük az integráció és a menekültválság témaköreit is. Gálik az előadást a szakterületével, és az égetően aktuális témának számító Brexittel kezdte (az előadás ideje alatt szavazott a brit parlament másodszorra a Theresa May által kialkudott EU elhagyást szabályzó megállapodásról, és senkit sem lepett meg, hogy a parlament újra leszavazta). Felelevenítette a britek sajátos gazdasági történelmét és helyzetét. A 20. századig a világ egyik legnagyobb hatalma voltak, ugyanakkor a II.világháború után a gyarma