Az Európai Unió gazdasági kihívásai - Szakmai Est Andor Lászlóval 2019.02.26.
A sorok között megbújó EU-reformok
Tematikus szakmai köröket szervez a KDSZ a tavaszi félévben Európa jelenlegi helyzetéről. A tagságnak szóló alkalmak első vendége Andor László korábbi uniós biztos volt. A Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének vezetője a válság utáni EU gazdasági és szociális kihívásairól adott elő február 26-án.
Mit tanult az EU a gazdasági válságból? A kérdés megválaszolásához Andor szerint a sorok között kell olvasni, mert az EU-hoz hasonló nagy intézmények ritkán ismerik be, ha korrekciókat végeznek. Az euró bevezetésénél például hamar felszínre került a rossz tervezés: csak a feltétlenül szükséges minimumot hozták létre az eurózónához, miközben hiányoztak a stabilizációs eszközök. Amikor a válság idején sorra dőltek be a zóna déli tagországai, az uniós vezetők az érintett országok kiléptetése helyett végül a hiányzó funkciók bevezetése mellett döntöttek.
Ilyen funkció például az Európai Stabilitási Mechanizmus, ami a bajbajutott eurózóna-tagországoknak nyújt pénzügyi segítséget – ez akár egy jövőbeli Európai Valutaalap előde is lehet. A bankunió-kezdeményezés a bankrendszer újabb válságának elkerülését célozza meg, ennek keretében már létrejött egy uniós szintű bankszabályozás, valamint az úgynevezett Egységes Szanálási Mechanizmus, ami annak menetét írja le, hogy hogyan vonjanak ki egy csődbe ment bankot a piacról. A közös európai betétbiztosítási rendszer bevezetése ugyanakkor még várat magára. Ugyanígy tervezet még csupán az eurózóna közös költségvetése, amelynek méretéről és pontos funkciójáról sincs egyértelmű konszenzus. A tervet más néven fiskális uniónak is nevezhetjük, de a megnevezést inkább kerülik a hivatalos dokumentumok, a kérdés politikai érzékenysége miatt.
Az euróválság megítélése egyébként azóta is vita tárgyát képezi a közgazdászok között. Egyesek szerint valóban rendszerszintű problémák voltak az eurózónával, mások szerint pedig inkább egyedi esetekről beszélhetünk és éppen emiatt hagyni kellett volna csődbe menni például Görögországot.
Az előadás második szakaszában Andor az EU-t érintő szociális kérdésekről beszélt. A korábbi uniós biztos szerint a szociálpolitika uniós érintettsége különleges: mindegyik tagállam önállóan működteti a szociális alrendszereit, ráadásul a szubszidiaritás elve miatt egyébként is fontos, hogy a döntési kompetenciák minél alacsonyabb szinten maradjanak, közel az állampolgárokhoz. Az EU-nak így ezen a területen kevés, de fontos dolga van: biztosítani az országok közötti mobilitás gördülékenységét, például az Erasmus-programon vagy az európai szintű egészségbiztosításon keresztül. Az Európai Bizottság feladata pedig ebből a szempontból az, hogy megakadályozza, hogy egyes országok vagy vállalatok az alacsony bérek és rossz munkakörülmények árán tegyenek szert versenyelőnyre az egységes piacon.
A társadalmi egyenlőtlenségek súlyosbodására az EU-nak kis ráhatása van Andor szerint, mivel ez elsősorban tagországokon belüli probléma. Viszont uniós szinten is fontos az a kérdés, hogy hogy megvalósul-e az országok közötti konvergencia, azaz hogy a gazdasági előnyök és hasznok egyenletesen oszlanak el a tagállamok között. A válság óta erős divergencia figyelhető meg például a munkanélküliség terén, ami lassan múlik el és valószínűleg a következő válság idejére sem fog visszarendeződni.
Erre adhat választ uniós szinten a szociális pillér, aminek a nyilatkozatát 2017-ben írták alá a tagállamok Göteborgban. A dokumentum 20 pontba szedte a megvalósítandó fő szociális elveket, amit 3 nagy csoportba lehet sorolni: munkához jutás segítése, munkakörülmények javítása, jóléti rendszer működtetése. Nagy hátrány ugyanakkor, hogy a nyilatkozat önmagában nem lett még joganyag és nem kötelező érvényű – mondta a volt uniós biztos.
Az előadás utolsó részében az európai integráció jövőjéről volt szó. A Brexit kapcsán Andor kijelentette, hogy a megállapodás nélküli kilépés mindkét félnek gondot okozna a külföldi munkavállalók helyzete miatt. A korábbi biztos szerint a folyamat fő tanulsága az, hogy az európai közös piac önmagában is globális érték, mivel sok cég már most áttette székhelyét Nagy-Britanniából az EU megmaradó területére. Az integráció jövője ugyanakkor elég bizonytalan, amiről csak az európai parlamenti választások után kaphatunk bővebb képet. Kérdés, hogy melyik Európáról beszélünk – a vámunió, a schengeni övezet, az Európai Gazdasági Térség, esetleg az eurózóna? Bonyolult architektúrában kell tehát az EU-nak megtalálnia a helyét – zárta előadását a tanszékvezető.
Oberfrank Balázs