Az Európai Unió politikai kihívásai - Szakmai Est Gálik Zoltánnal 2019.03.12.

Európa jelene, jövője – az európai integráció és a Brexit

A 2019-es tavaszi félévben a KDSZ tematikus szakmai köröket szervez, amik keretében a hallgatók az Európai Unióról, annak aktuális kihívásairól és jövőbeni lehetőségeiről hallhatnak előadást, valamint vehetnek részt a diskurzusokban. A félév második előadását Gálik Zoltán a BCE docense, biztonságpolitikai szakértő, a Nemzetközi Tanulmányok Intézet oktatója tartotta. Az előadás nagy részben a Brexitről szólt, de érintettük az integráció és a menekültválság témaköreit is.

Gálik az előadást a szakterületével, és az égetően aktuális témának számító Brexittel kezdte (az előadás ideje alatt szavazott a brit parlament másodszorra a Theresa May által kialkudott EU elhagyást szabályzó megállapodásról, és senkit sem lepett meg, hogy a parlament újra leszavazta). Felelevenítette a britek sajátos gazdasági történelmét és helyzetét. A 20. századig a világ egyik legnagyobb hatalma voltak, ugyanakkor a II.világháború után a gyarmatbirodalmuk elvesztésével jelentőségük csökkent, valamint ebben az évszázadban vereséget szenvedtek el a pénzügyi piacon is (font-sterling rendszert felváltotta az USA-i bretton-woods-i). Ezen „gyengüléseket” kompenzálva a britek elkezdtek Európa felé nyitni ld.1973-as csatlakozás az Európai Közösséghez. Ez a fajta nyitás lehetővé tette az Egyesült Királyság számára azt, hogy továbbra is vezető gazdasági szereplő legyen a világban.

Az egyik eszköz, ami ebben segítette a briteket, az az EU-ban jelen lévő szabadságok (áru, tőke,  munkaerő, szolgáltatások) kihasználása volt. Ez által hozzáférésük lett egy közel 500 milliós szabadpiachoz. Nem szabad elfelejteni, hogy az évek során az EU rengeteg külső országgal kötött kereskedelmi megállapodásokat, amelyek a briteket is segítették, mivel nekik nem kellett külön tárgyalni, elég volt, hogy az EU megtette azt.

Ezen piacoktól és egyezményektől is elesik az Egyesült Királyság, amennyiben megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. A kilépési kérelem benyújtása óta, saját elmondásuk szerint 40 saját kereskedelmi megállapodást kellene kötniük ezen külső országokkal. Ebből 2 év alatt sikerült 6-ot létrehozni. Ezek többsége azért hiúsult meg, meg a fejlett országok nem szívesen kötnek fejlett országokkal szabadkereskedelmi egyezményeket (protekcionisták a saját gazdaságukkal szemben), a fejlődő országok pedig nem szívesen engedik be a fejlett országokat, mivel félnek, hogy így nem a saját gazdaságukat segítenék, hanem a már erős, fejlett gazdaságnak termelnének profitot. Egy mindkét fél számára megfelelő kilépési megállapodás sem született az EU és a britek között, mivel az előbbi a tárgyalások során a jövőre koncentrált volna, míg a briteket inkább a kilépés hogyanja foglalkoztatta (mi lesz az Egyesült Királyságban élő, dolgozó európai állampolgárok sorsa; a be és kifizetéseket mikor és hogyan fogják elszámolni; az ír határ kérdése), ám itt sem volt határozott álláspontjuk. Igazából ők sem tudták, mit akarnak. Gálik Zoltán ezt azzal támasztotta alá, hogy elmesélte volt szerencséje kötetlenül beszélgetni egy brit diplomatával és az ő elmondásából kiderült tényleg nem tudják pontosan mi is az álláspontjuk.

Itt vetődik fel a kérdés, vajon tényleg jó a Brexit? Tényleg jobb lesz az Egyesült Királyságnak az EU-n kívül? A 2016-os népszavazáson kis különbséggel, de a távozás pártiak nyertek. A hallgatók arról is kérdezték Gálikot, szerinte miből adódott ez a kimenetel. Ebben ő fontos pontnak gondolta a szavazás részeredményeit az egyes korosztályokban (az idősebb korosztály voksolt főként a kilépés mellett), valamint, hogy a politikusok nem kommunikálták a szavazók számára pontosan, mit is jelentene a Brexit (emlékezzünk csak vissza Farage állítására, hogy mekkora összeget takarítanának meg a britek, ha nem fizetnének be az EU közös költségvetésébe.) Hozzá kell tenni, hogy az évek során a britek több engedményt is kaptak az EU-tól, nem vonatkoznak rájuk bizonyos feltételek, de ez sem volt számukra elegendő. Amennyiben most kilépnek, akár egy napra is (még ha később újra tagok is szeretnének lenni), az összes régi privilégiumukat elveszítik.

A britek előtt, most, hogy újra leszavazták a megállapodást, 2 lehetőség áll. Vagy politikai és bürokratikus trükközéssel kitolják a kilépés határidejét 2020 december 31.-éig, ám ehhez egy a jövőről szóló tervben meg kell állapodniuk az EU-val. Vagy március 31.-én megállapodás nélkül kilépnek.

Szó volt még az előadáson az európai integrációról, illetve annak trendjéről, jövőbeni lépéseiről. Gálik szerint megfigyelhető egy francia-német tengely, Macronnal az élen, ami az európai integráció irányát szabhatja az elkövetkező években. Már az adósságválság óta egyre több Európai Uniós intézményt hoznak létre, tökéletesítenek. Fontos, hogy 2 szinten folyik az integráció: felül (ld. Európai Stabilitási Mechanizmus, Bankunió stb.), ami az EU szintjén valósul meg, a már említett intézményeken keresztül, illetve alul, tagállami szinten, ahol fiskális megegyezésekben, kritériumhoz kötött megállapodásban jelenik ez meg. Véleménye szerint az integráció 2 úton fejlődhet az új szerződéseken (a 2009-es Lisszaboni szerződés óta nem volt új) vagy a megerősített intézményeken keresztül, amiket nem feltétlenül kötne a bürokrácia sokszor súlyos és lassú döntéshozatalának béklyója.

Az előadás végén Gálik beszélt még a menekültválságról is. Véleménye szerint az EU igenis sokat tett a probléma megoldásának érdekében, ám túl lassú volt. Ennek az oka az, hogy a bevándorlás és menekültpolitika nem központi kézben van, hanem a tagállamok hatásköre. Fontos fejlemény, hogy az EU a külső államokkal való szerződéseket kondíciókhoz kötötte (pl. Törökország és afrikai országok), így próbálta meg mérsékelni/megoldani a problémát.

Az előadást Gálik az Európai Unió védelmével és biztonságpolitikájával zárta. Szerinte nincs értelme arról beszélni, hogy miért nincs az EU-nak egy közös hadserege, mivel egy bizonyos szinten már most is van, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU a háború utáni rendezésben, a katonai rendtevésben vállalna (és egy bizonyos fokig már most is vállal) szerepet, nem a tényleges beavatkozásban. Ez párhuzamban áll a menekültválság megoldásaival, mivel itt is az EU helyben szeretné megoldani a problémákat.

Fehérvári Gergely

Néhány kép az előadásról: